Az egyenlő bánásmód szabálya a kölcsönzött munkavállalók bérezésében

A munkaerő-kölcsönzés egyik legérzékenyebb és leggyakrabban vitatott területe a bérezés és a juttatási rendszer. Sok kölcsönzött munkavállaló szembesül azzal a jelenséggel, hogy a szalag mellett vagy az irodában pontosan ugyanazt a feladatot végzi, mint a mellette ülő, de a kölcsönvevő cég saját állományába tartozó kollégája, mégis eltérést tapasztal a havi fizetési papírján vagy a béren kívüli juttatások terén.

A jogalkotó – összhangban az Európai Unió 2008/104/EK irányelvével – a magyar Munka Törvénykönyvében (Mt. 219. §) szigorú garanciális szabályokat rögzített az egyenlő bánásmód elvének érvényesítésére. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, mikor, milyen elemekre és milyen jogi feltételek mellett terjed ki az egyenlő díjazás kötelezettsége a gyakorlatban.

Mi az az egyenlő bánásmód a kölcsönzésben?

Az egyenlő bánásmód elve a munkaerő-kölcsönzés kontextusában azt jelenti, hogy a kikölcsönzött munkavállalót nem érheti hátrányos megkülönböztetés pusztán amiatt, mert nem közvetlenül a foglalkoztató céggel áll munkaviszonyban. A törvény előírja, hogy a kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevőnél irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket.

Az alapvető foglalkoztatási feltételek körébe tartoznak:

• A munkaidő és a pihenőidő mértéke, beosztása, beleértve a műszakrendet.
• A rendkívüli munkavégzés (túlóra) szabályozása és díjazása.
• A munkabér, a teljesítménybér és az egyéb védett juttatások.
• A várandós és szoptató anyák, valamint a fiatal munkavállalók védelmére vonatkozó előírások.
• Az egyenlő bánásmód követelményének általános betartása a munkahelyi előmenetel során.

A 184 napos várakozási szabály és számítása

A Munka Törvénykönyve 219. § (2) bekezdése egy fontos időbeli lépcsőt állapít meg a teljes béri egyenlőség eléréséhez. A főszabály szerint a munkabérre, az egyéb juttatásokra, valamint a teljesítménybér-rendszer elemeire vonatkozó egyenlő bánásmód szabályait a kölcsönvevőnél történő folyamatos foglalkoztatás 184. napjától kell kötelezően alkalmazni.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

1. Az első 183 napban: A kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló a munkaszerződésben szabadon állapodik meg a munkabérről, amely természetesen nem lehet alacsonyabb a jogszabályban rögzített kötelező legkisebb munkabérnél (minimálbérnél) vagy a garantált bérminimumnál. Ebben az kezdeti időszakban a bér eltérhet a kölcsönvevő saját dolgozóinak bérszintjétől, amennyiben az nem sérti az általános diszkriminációtilalmat.
2. A 184. naptól kezdődően: A munkavállalót pontosan ugyanaz a munkabér és egyéb juttatás illeti meg, mintha a kölcsönvevő közvetlenül vette volna fel az adott munkakörbe. Ha a kölcsönvevőnél létezik belső bérskála, kollektív szerződésben rögzített bértábla vagy teljesítményarányos bónuszrendszer, azt a kölcsönzött dolgozóra is azonos módon kell alkalmazni.

A 184 napos időtartam számításakor a folyamatosságot kell vizsgálni. Ha a kikölcsönzés rövid időre megszakad (például betegszabadság vagy rendes szabadság miatt), az nem szakítja meg a folyamatosságot. Amennyiben a munkavállalót ugyanahhoz a kölcsönvevőhöz küldik vissza rövid szünet után, a korábbi napok beleszámítanak a 184 napos határidőbe.

Milyen juttatási elemekre terjed ki az egyenlőség?

A 184 nap elteltével az egyenlő bánásmód elve nem csupán az alanyi jogon járó alapbérre vonatkozik, hanem a teljes juttatási csomagra. A bírósági és hatósági gyakorlat alapján az alábbi elemeket kell azonos feltételekkel biztosítani:

• Alapbér és órabér: Ugyanabban a munkakörben, azonos szakképzettség és tapasztalat mellett az alapbér nem lehet alacsonyabb.
• Munkabér-pótlékok: Az éjszakai pótlék, a műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésért járó túlórapótlék és a munkaszüneti napi pótlék mértéke pontosan megegyező kell legyen.
• Munkába járás támogatása: Ha a kölcsönvevő a saját dolgozóinak biztosít utazási költségtérítést (például céges buszjáratot, bérlet-támogatást vagy kilométerarányos gépkocsi-térítést), azt a kölcsönzött munkavállalók számára is elérhetővé kell tenni.
• Cafeteria és béren kívüli juttatások: A 184. nap után a szép-kártya juttatás, étkezési hozzájárulás vagy egyéb béren kívüli elem sem tagadható meg a kölcsönzött dolgozótól, ha a saját állományúak megkapják.
• Jutalmak és mozgóbérek: A minőségi vagy mennyiségi mutatók alapján járó prémiumokat és bónuszokat azonos elvek szerint kell kiszámítani és kifizetni.

Kollektív szerződések és belső bérszabályzatok szerepe

Gyakori kérdés, hogy a kölcsönvevőnél hatályban lévő kollektív szerződés kiterjed-e a kölcsönzött munkavállalókra. A jogszabály értelmében a kölcsönvevőnél működő kollektív szerződés bérre és munkakörülményekre vonatkozó kedvezőbb szabályai a 184. napot követően a kölcsönzött munkavállalókra is érvényesek. Ez biztosítja, hogy a kölcsönvevő ne tudjon alacsonyabb bérszínvonalat fenntartani a kiszervezett feladatoknál.

Kivételek a 184 napos szabály alól

Létezik a jogszabályban egy kiemelten fontos kivétel, amikor a 184 napos várakozási időt nem kell kivárni, és az egyenlő díjazás kötelezettsége az első naptól kezdve fennáll.

Ez az eset akkor áll fenn, ha a kölcsönbeadó és a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyt létesített, és a munkaszerződés alapján a munkavállalót abban az időszakban is megilleti a munkabér (úgynevezett állásidőre járó díjazás), amikor éppen nincs kikölcsönözve egyetlen kölcsönvevőhöz sem. Mivel ilyenkor a kölcsönbeadó cég folyamatos foglalkoztatási kockázatot vállal, a jogszabály a kikölcsönzés első napjától megköveteli az egyenlő bánásmód alkalmazását a kölcsönvevőnél.

A tájékoztatás és ellenőrzés gyakorlati menete

Honnan tudhatja a kölcsönbeadó cég, hogy mennyit keres a kölcsönvevő saját dolgozója?

A Munka Törvénykönyve értelmében a kölcsönvevő cég jogszabályi kötelezettsége, hogy tájékoztassa a kölcsönbeadót az nála alkalmazott bérekről, juttatási rendszerekről és kollektív szerződéses rendelkezésekről. A kölcsönbeadó ez alapján köteles a munkavállaló munkabérét a 184. naptól beállítani.

Ha munkavállalóként úgy érzed, hogy a 184 nap letelte után is lényegesen alacsonyabb bért kapsz, mint a veled azonos munkát végző saját állományú kollégák:

1. Kérj írásbeli tájékoztatást: A kölcsönbeadó HR képviselőjétől írásban kérhetsz tájékoztatást a béred kiszámításának alapjául szolgáló összehasonlító szempontokról.
2. Keresd a munkaügyi kapcsolatok felelősét: A kölcsönvevőnél működő üzemi tanács vagy szakszervezet kötelezhető a kölcsönzött dolgozók jogainak védelmére is.
3. Hatósági jogorvoslat: Indokolt esetben a területileg illetékes Kormányhivatal Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályához vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogutódjához (az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához) fordulhatsz panasszal.

Az egyenlő bánásmód elve garancia arra, hogy a munkaerő-kölcsönzés ne válhasson a bérköltségek tisztességtelen lenyomásának eszközévé, és a kölcsönzött munkavállalók valós teljesítményüknek megfelelő, méltányos díjazásban részesüljenek.